Érdekes apróságra bukkantunk rá pár hónapja, ami jól jöhet mindenkinek, aki azon gondolkodik, hogy betör az állami megbízások piacára. Nemrég a Wall Street Journal arról írt, hogy a piackutató cégek felismerték a közérdekű-adatigénylések hasznosságát a kormányzati megbízások piackutatásában. Az információszabadságról szóló törvények a demokratikus államokban lehetővé teszik, hogy az állampolgárok a törvényben meghatározott, közfeladatot ellátó intézményektől információt kérjenek. A hivatalok kötelesek válaszolni, a legtöbb esetben az állami hatástanulmányok, jelentések, számlák kikérése nem ütközhet akadályba, hiszen közpénzről van szó.
Ez azért fontos, mert ha azon gondolkodunk, hogy olyan mobil alkalmazást fejlesztünk, amely megkönnyíti a hozzáférést bizonyos adminisztratív szolgáltatásokhoz (pl. Ügyfélkapu) vagy netalán egy jófej appal próbálnánk felhívni a figyelmet egy mindenkit érintő problémára és ehhez keresnénk vevőt/szponzort az állami szektorban, akkor magunk is végezhetünk némi piackutatást.
Nézzük, mennyire alkalmazható ez Magyarországon?
A KiMitTud közadatigénylést segítő oldalon, ahol az ilyen lekérdezések nyilvánosan zajlnak, az alábbi, a üzleti szektor számára hasznos információkat tartalmazó adatigényléseket találtuk: ki kereste fel az MNB elnöki kabinetjét, mennyiért fejlesztett a Magyar Turizmus Zrt. mobil alkalmazást, mennyibe került egy “flash alapú számítógépes játékszoftver 50 csatával”.
A felsoroltak közül az egyik igénylésre az illetékes nem válaszolt, ezért nem tudtuk meg, hogy az Appsters mobilcég mennyiért fejlesztett appot a Magyar Turizmus Zrt.-nek, viszont az ő referencialistájukból látható, hogy nem ez volt az egyetlen közpénzből finanszírozott megbízásuk. Érdeklődhetünk az óbudai önkormányzatnál vagy a Magyar Nemzeti Galériánál is arról, hogy nekik mennyiért dolgoztak, és a kapott információk alapján akár alacsonyabb áron, jobb minőségű szolgáltatásokat ajánlhatunk a következő mobil appfejlesztésben gondolkodó állami szervnek.
Az Investigative Dashboard üzleti modellje
A közadat-igénylések használata olyan újságírói fogás is, amelyet a korrupciógyanús ügyek után kutakodó újságírók használnak. A közadat-igénylés mellett rengeteg módja van annak, hogy legálisan céginformációkat, szerződéseket szedjünk össze. Tavaly Budapesten tartott workshopot az OCCRP nevű oknyomozó újságírással és szervezett bűnözés feltárásával foglalkozó szervezet vezetője, Paul Radu, és bemutatta új projektjét, az Investigative Dashboardot, amely üzleti fenntarthatósági modelljében éppen erre a piaci információfelhalmozó, elemző folyamatra épít.
Az Investigative Dashboard olyan gyűjtőoldal, ahonnan a blogger vagy újságíró kiindulhat, ha korrupciógyanús ügyben nyomoz és cégadatokra, számlákra, hivatalos papírok forrására van szüksége. Radu úgy tervezi, hogy az Investigative Dashboardon felhalmozott információkhoz és azokhoz a szolgáltatásokhoz, melyek üzleti értéket képviselnek (de újságírói, kutatói munka során halmozódnak fel), az üzleti szektor képviselői pénzért juthatnak majd hozzá, így teremtve bevételt az egyébként jó ügyet szolgáló oldal számára.
A koncepció felbukkanása azért érdekes, mert összeköt két egymástól látszólag távol álló csoportot, az újságírókat és a befektetőket, és rámutat arra, hogy mindkét csoport ugyanabból az információhalmazból dolgozik, csak más célokkal, ezért kiegészíthetik egymás munkáját. Emellett az üzleti szektor forrásokat biztosíthat ahhoz, hogy fennmaradjanak ezek az újságírói információszerző-feldolgozó rendszerek, amelyekből ő nemcsak piacon hasznosítható információkat szerez, de a verseny tisztaságához is hozzájárul.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.